Már hogyyne lehetne! Természetesen lehet. Nem szabad az önsajnálatba és sajnáltatásba menekülni. El kell fogadni, mert ellene hiába harcol az ember, csak veszíthet, de legalábbis sok energiát és másra fordítható időt pocsékol el. Jómagam 35 éve élek együtt ezzel az immár elválaszthatatlan társsal. Megbékéltem vele. Megtanultam egészséges betegségtudattal élni. Folyamatosan tanulok, minden érdekel a diabétesszel kapcsolatban és úgy tűnik sikerrel alkalmazom az elsajátított ismereteket. Nem tikolom, hogy cukorbeteg vagyok, sőt aki ezért faanyalog, azt vagy elkerülöm, vagy magam küldöm el. A megismert korlátainkkal az egészséges emberek életminőségét megközelítő módon lehet élni. Egy dolog biztos, aki figyel önmagára, képzi magát, nem retteg, hanem kérdez, aki nyitott az új ismeretek befogadására, annak az életkilátásai cukorbetegként sem rosszabbak, mint egy önmagát egészségesnek tudó emberé. Ugyanis. Mi eljárunk kontrollra, rendszeres orvosi ellenőrzés alatt állunk, tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, ismerjük önmagunkat és teszünk azért hogy egészségesebbek maradjunk. Nálunk hamarabb derülnek ki a szövődmények, hamarabb kapjuk meg az első kezeléseket, hamarabb észhez térünk, ha baj van.
Én azt mondom: egy cukorbeteg többnyire olyan állapotban van, amilyet megteremt magának és hangsúlyozom ez nem függ az anyagiaktól!!!
Természetesen lehet nem kell szégyellni a betegséget, el kell fogadtatni környezetünkkel is.Ha betartjuk a diétát és szedjük rendesen a gyógyszert akkor teljes életet élhetünk mint bármely egészséges ember!
Lehet,persze! Lényegében ez egy állapot,addig meddig nincsenek komolyabb szövődmények és hogy ne legyenek nekünk is mindent meg kell tennünk ennek érdekében!
Lehet,de nehéz az életmódon változtatni! Pedig az az alapja az egész kezelésnek! Sajnos nem mindig lehet betartani a diétát,és a rendszeres mozgást!
Szerintem is lehet cukorbetegként is teljes életet élni,csak egy kicsit oda kell figyelni,hogy mit eszünk,mennyit mozgunk. Erre viszont nem csak egy cukorbetegnek kellene oda figyelni hanem mindenkinek. Tehát akkor lehet cukorbetegként jól élni? Mi a véleményetek?
Lehet,de sokszor nehéz. A legnehezebb a rendszeres étkezés és a mozgás betartása.
Én nyugdijas vagyok és nem probléma az állandó méré,szurás,evés és mindent pontos rendszerben foglalni.Most már az egész család életmodja hozzám igazodik,még a cicám is.Nem árt senkinek ez az életmod,talán elöbb kellet volna kezdeni!Munka mellett biztos nehéz és fárasztó,de muszály.
Igen lehet, de a család és a környezet nagyon sokat tud segíteni , hiszen itt rajtunk is múlik milyen lesz az életminőségünk .Elfogadni , hogy mi nem tarthatunk velük az evés ivásban és ez néha a legnehezebb dolog Néha a környezetünkben levők megfeledkeznek erről és figyelmeztetni kell Őket, hogy köszönöm én ezt nem ehetem és egy idő után ez menni fog .A diabéteszben az ember 2/3részben önmaga gyógyítója !!!!!!