Hibáztam! Hogyan oldjam meg?

>Tegnap (12. 11.) elkövettem a cukorbetegségem eddigi legnagyobb
> baklövését. Reggel mértem, beírtam az eredményeket a
> naplóba, majd csináltam mindent, csak az inzulinjaimat
> felejtettem el beadni. Se a bázist, se a gyorsat. Egész
> délelőtt tettem a dolgom, fát vágtam. Ráadásul még ettem is mert úgy
> éreztem, lenn a cukrom. Vannak ilyen érzetcsalódásaim néha.
> Mérni nem tudtam, mert a gép hidegben nem mér. Amikor
> délben hazajöttem, már éreztem a bajt. Nagyon szomjas
> voltam és iszonyúan feszültek az izmaim, szinte a görcs
> határán. Na ekkor volt 24,9 a cukrom. Ez egy óra múlva már
> 26,0 volt. Az első mérés után még gondolkoztam a
> megoldáson, de úgy látszik jól döntöttem: beadtam a hosszú
> felét és 10E gyorsat, viszont nem ettem. 3 óra múlva már
> csak 15, öt óra múlva már csak 8,0 volt.
> Vacsoráztam, de most meg nem adtam be gyorshatású inzulint (szándékosan)
> mert ha ilyenkor a leszállóágat megnyomom a gyorssal, akkor
> hypo következik (szinte 100%) Ezt a helyzetet már ismerem. Próbáltam aludni,
> de olyan erős lábizom görcsöm lett mindkét lábszáramban,
> hogy szinte kiestem az ágyból. A közelmúltban vettünk egy
> szuper gyorsan, nyelv alatt oldódó magnézium tablettát, na
> abból 3 darab nagyon gyorsan segített.Gyorsan visszaállt
> minden és jól vagyok. De a cukrom sűrűn, óránként mérem.
> Egyelőre már semmi gondom nincs, de azért éjfélre még
> felhúztam az órát. Az eredmény: 9.8
A lantuszt minden nap egyszer és azt is reggel adom be. Ma 8.9 volt az éhgyomri értékem.  Ebéd előtt már 5.1 volt.
Úgy érzem megúsztam! A tapasztalataimat a diab. naplómba rögzítettem és a soron következő kontroll vizsgálaton beszámolok az orvosomnak. Az kisiklásaimat soha sem titkolom el!

  Véleményem szerint egy jól képzett cukorbeteg sokkal többet tud az inzulin kezelésről mint egy háziorvos,legalább is az enyémnél! Nekem,ha gondom van a diabetológiára megyek! Én a rövid hatású inzulint mertem volna csak beadni,de nagyon helyesen cselekedtél! Látszik,hogy ismered magad és jó oktatód volt! Jó ilyen történeteket olvasni,mert sokat lehet belőle tanulni!

Örülök, hogy gondolatébresztő volt a felvetett témám. Szerencsére nem vagyok egyedül. A feleségem intenzív gyakorlattal rendelkező ápolónő aki talán még jobban ismer engem, mint én magam. Sokszor segített már. Ha a háziorvosomhoz fordultam volna, azonnal kórházba küld, ha kérem, de előtte megkérdezte volna, hogy meg tudom e oldani a helyzetet magam. Ő  25 éve a háziorvosom és jól ismer. De ha rosszabbra fordult volna a dolog, akkor a gondozó főrvostól kérek, vagy a hozzátartozóim kérnek segítséget, mert felhatalmazásával a nap bármely pillanatában hívhatom, hívhatjuk. Ő már 32 éve a kezelőorvosom. Minden betegtársamnak csak kívánni tudom egy ilyen nagyszerű orvos-beteg kapcsolatot.
Még a kórházi benn fekvéseim alatt is magam állíthatom az inzulinadagjaimat, teljesen szabad kezet kaptam. A főorvos úr csak akkor tesz javaslatot, ha valamit nem értek, illetve új kezelési módszer, új inzulin fajta beadását kezdem el. 18 éve naprakészen vezetem a diabétesz naplómat, amiben a kócos helyzeteket mindig kiemelem. Sokszor visszanézem és átgondolom a tapasztalatokat. A naplóm időnként feldolgozásra átadom a kezelőorvosomnak. Ezt is csak ajánlani tudom mindenkinek, mert borzasztó sokat segít a komoly helyzetekben, főleg abban, hogy ugyanazt a hibát ne kövessük el még egyszer. Ezt a helyzetet úgy ítéltem meg, hogy magam is megoldom. Egy dologra nagyon figyeltem, hogy elaludni csak akkor próbálkozzak meg, ha van mellettem valaki, aki felügyel rám, de az elalvás az izomgörcs miatt  nem sikerült.

 Ilyenkor nehéz a döntés,és nagyon tanulságos a felvetés! Én valószínű nem merném beadni az éjszakai inzulinom ! Jó lenne több ilyen tapasztalatot egymás között megbeszélni,mert adott helyzetben könnyebben tudnánk dönteni!

Mennyire érdekes ez a téma,igaz én nem kell inzulint adjak,de az anyu évek óta inzulinos cukorbeteg. Nem merne így változtatni a kezelésen igaz már idős és tele van szövődménnyel. Nagyon félek,hogy rám is ez a sors vár. Sokszor bele sem merek gondolni mi lesz ,ha inzulinos leszek,hogyan látom el a munkám.Igaz egyelőre elég  jók a vércukor értékeim,de hamar megváltozhat.

Hasonló módon én is jártam egyszer a 41 év alatt és az nem is olyan rég 4 hónapja volt.A különbség
annyi, hogy én a vacsora előtti gyorshatású inzulint nem adtam be.Megvacsoráztam úgy ahogy kell,
később még egy almát is ettem.Este 10 kor adom a bázis inzulint /Lantus/ és 6 órakor vacsorázom.
Megmértem vacsora előtt és 8.9 volt, ezen kicsit mérgelődtem, hogy mitől ilyen magas, majd a férjem
nyugtatgatott és mivel ő már evett, én is leültem vacsorázni. Ez eddig sosem fordult elő.Addig ki sem
mentem az ebédlőbe, amíg a rutinos dolgaimat el nem végeztem.Most nem így történt és ebből lett
szerencsére nem nagy baj, de akkor hirtelen jött a belső feszültség, ami még jobban megemelte a
cukor értéket és mivel egy órám volt a Lantus beadásig, a cukrom 18 volt. Beadtam a gyors hatásúból
10 E-t a 16 helyett, majd a rendes időben beadtam a Lantust és ettől kezdve néztem a cukrom elég
sűrűn.Éjfélkor általában 5 és 6 közötti értékeim vannak, akkor 8.4 volt, akkor már tudtam, hogy ebből
szerencsére nem lesz baj.A hajnali 3 órás mérés után feküdtem le, akkor már aránylag nyugodtan.
Reggel az értékem 5.8 volt. Nem veregettem magam vállon, de azóta a férjem is megnézi az inzulin
beadó kijelzőjén, hogy beadtam e az injektiót. A férjem volt az, aki nem aludt egy szemhunyást sem,
mert félt, hogy rosszul leszek. 5 órakor még meg is nézte a cukromat. Szerencsésen alakult ez a
helyzet, de főleg azért, mert volt mellettem valaki, aki kezdettől fogva tisztában van a betegségemmel.

 Igen nagyon fontos mindenkinél,hogy legyen egy társ aki biztonságérzetet ad.Nagyon fontos,hogy a társunk, a családtagunk is ismerje a cukorbetegség"csinját-bínját". Olyan jó olvasni ilyen megtörtént eseteket,remélem sokan elolvassák és hasznát veszik a hozzászólásaitoknak. Én mindenképpen köszönöm,hogy megosztottátok velünk a tapasztalatotokat!

Velem már elöfordult hogy éjjel arra ébredtem hogy alacsony és nem vagyok jol ettem és jo lett.De mi van ha tényleg elalszik az ember.

 Én a korházban jártamugy,hogy/Humilin/ éjszakaí helyett nappalit adtam be magamnak.Még a növérek is megijedtek mi lesz?Elkezdtem a napot ejjel 10-kor és megettem a megfelelö szénhidrátot,helyre is állt minden.Reggel nagyon letolt a doktornö,hogy önhatalmulag csináltam és örüljek hogy megyusztam jól.Azota nagyon odafigyelek az idöpontra a toll szinére/fekete éjszakai/mert sötétben minden tehén fekete.Naplot vezetek mérek és néha bünözést is be iktatom az étrendembe szénhidrát beszámitással.Eddig még müködött!Mindenki figyeljen jobban a cukrára és jól fogja érezni magát.Most ebben a melegben a lábam egy lavor vizben,a nyakamon egy vizes borogatás és igy irok nektek,kibirok mindent.