Eddig a hasam volt előtérbe! Miért is? Mikor Győrbe átállítottak inzulinra azt mondták köldöktől 2 ujjnyira adható! Persze a lábszár és a kéz sem maradt el. De az volt a legegyszerübb és kézenfekvőbb és talán a kényelmesebb. Most, hogy annyit olvasom a Keva oldalát sokat tanultam mindenkitől. Szégyen bevallanom, de igazán most tudok sokat a betegségről. Sajnos akkoriban mikor én cukorbeteg lettem nem volt ilyen figyelmes és felvilágositással szolgáló senki mint Sárika! Tőle rengeteget tanultam, pedig nem járok hozzá sűrűn. Mind étrendben, mind kezelésben, betegséggel tudni éléssel tőle tudtam meg a legtöbbet. Az Ő megismerése előtti 25 éves cukorbetegségem alatt nem tanultam annyit mint tőle ebbe a pár évben. Sajnos ez így igaz, amit mondtam is neki. Mi volt akkoriban ha gondom volt? Nem tartja be a diétát!!! A diétás nővérek étkezési tanácsokkal nem láttak el, csak diétázzon a beteg! Hát ebből sokat nem lehetett kihozni. Megvettem minden könyvet amit ajánlottak,de sokra én nem jutottam. Most kezdeném mindent másképp tudnék csinálni!Jelenleg a hasam bökésektől kímélve, pihentetem!
Kedves Julcsi! Annyira jó érzés olvasni a soraidat, nagyon meghatódtam,Köszönöm:-) Örülök, ha segíthettem , még most is emlékszem a találkozásunkra, amikor "csak infúzió miatt jöttél:-)
Tényleg nagyon fontosnak tartom a Ti véleményeteket és én is sokat tanulok Tőletek,köszönöm!