Ti hogyan oldjátok meg az étkezéseteket, ha nyaralni, egy-két napos kirándulásra mentek -szálloda- . Esetleg külföldi útra?

Kedves György!

Igen, én is svédasztalos ellátást gondoltam rögtön, hogy ne kelljen máshova mászkálnom és gondolkodnom, hogy mit is ehetek. meg annyi előnye van, hogy látom a választékot! 🙂
Az is természetes volt, hogy reggeli és vacsi is legyen.

Hát amit én keresgéltem, megbolondultam, hogy mindenhol elutasító volt a válasz… nem, nem tudjuk biztosítani, megoldani a diabéteszes étrendet. Volt ahol még azt is megkérdezték, hogy az milyen??? 🙁
Pedig elég ismert, felkapott városban volt. 🙁

A végén amit ismertem szállodát, oda mentünk. Ez Bükkfürdőn volt a Hotel Répce! 🙂 Igaz nem tudtak kimondott diabétesz ellátást adni, de megígértek mindent, hogy amiben tudnak segítenek. Ha sokkal korábban biztosra tudtam volna mondani hogy megyünk  akkor összeállítottak volna egy menüsort.

Azért, ami meglepett, nem volt sem rozsos kenyér, sem graham-os, sem teljes kiőrlésű, csak fehér kenyér, és zsömle. A vacsinál nem volt barna rizs, csak főtt krumpli vagy sült krumpli, esetleg krumplipüré, sima lisztből a tészta. Főzeléket sem láttam. 🙁

Ettől függgetlenül tényleg készségesek voltak.
 Reggelre sikerült a konyhások főnökasszonyának keríteni a szállítótól egy zacskó nem kimondott rozs kenyeret –inkább malátás volt-, és a séf is maximálisan ki tett magáért: pillanatok alatt grillezett nekem fűszeres 2 szelet tonhalat, aztán a másik napra pedig valami fantasztikus párolt csirke mellet. 🙂 párolt zöldségekkel.

Sajnos gyümölcsöt nem tudtam enni, mert dinnye volt, meg szőlő, meg füge és narancs. Alma nem volt. de nem si tudtam volna enni, mert az alma nekem felviszi a cukromat.

Azért ennyi pénzért, kaphattam volna tízórait és uzsonnát is… pláne, hogy nem egy nagy adag drága valamiről lett volna szó. De mindegy.. megoldottam. Biztonság kedvéért készültem is rá.

Viszont olyan üdítő amit én ihattam volna… nem volt! 🙁 Sört és bort nem iszom… még a szárazat sem.. de ez az én egyéni problémám! 🙂

Persze ahogy értelmezem az írásodat, Te nem Magyarországról írtál!

Sajnos szomorú, hogy kiemelt szálláshelyek nem foglalkoznak ilyenekkel! 🙁

Ami nagyon meglepett, amikor a barna rizst kérdeztem, hogy – "a mi vendégeink -mondta az étterem vezetője- osztrákok és németek leginkább- Ők nem igénylik a barna rizst, meg az egészségesebb péksüteményeket.
A szálloda tényleg dugig volt….tele csoportokkal!

Ezt nem tudom elhinni... köztünk legyen szólva! :-)….habár… ki tudja!!

Azért szívesen venném ha tudnátok tanácsot, ötleteket adni, ill. szállás helyet javasolni…

Az is érdekelne, hogy ha netán külföldre mentek mondjuk busszal, akkor azt hogy oldjátok meg?? Az utazás alatt végig hideget esztek?? A buszon adjátok be az inzulint, vagy???? …. stb…

Tudom, hogy elég aggályos vagyok… de még azért ebben az utazás témában tanulnom kell… tavaly októberben mertem vállalkozni több napos útra először, mióta cukros vagyok.

Tervezgetem, gondolkodom rajta, hogy a férjemmel valamikor tavaszul újból el mennénk pár napra…. a fiúk nélkül! 🙂 Mi legelőször voltunk a gyerekek nélkül… pedig már 30 éve élünk együtt!

Köszönöm a válaszodat György! 🙂

Még annyit, buszos utazásról írtam. Inzulinbeadással még soha sehol nem volt gondom, a buszon sem. Mi utazási irodával megyünk, mindent megszerveznek. A buszon lehet étkezni,Kávé, üdítő, sör mindig van.Nyugati irányú utazásoknál láttuk, még csecsemőkkel is utaznak nagy távolságra. Európa legmagasabb vasútállomásán (3500 m) fűtött pelenkázóhelység   is van. És ha a kedvezményeket igénybe vesszük, olcsóbb, mint a hazai pihenés. A menetrend szerinti járatokat nem ismerem.

Idén próbáltam először, hogy előre egyeztetek és nagyon pozitív az első tapasztalatom.
Békészszentandrásra járunk nyaralni, most már több éve. Felfedeztünk egy éttermet, ahol SZÉP kártyával is lehet fizetni, így írtam nekik, árajánlatot kértem, amiben leírtam, hogy nekem kicsit másképp 🙂 kell étkeznem, azt a választ kaptam, hogy természetesen úgy alakítják a menürendszert, ahogy nekem is megfelel. Én tudom, hogy mit ehetek, ők meg úgy változtatják a köreteket, hogy nekem is jó legyen.
Ugyanakkor három éve voltunk egy hosszú hétvégére egy igen "jó nevű" szállodában, ahol még teljes-kiörlésű kenyér, illetve péksütemény sem volt! ….. az érem két oldala 🙂

Köszi György a hozzászólásodat, értékes infókat írtál Nekem, meg gondolom másnak is…, akik hasonló cipőben járnak…meg még a kezdőknek… mondjuk én is az vagyok! 🙂

Én mindig saját magam szerveztem meg az utazásainkat – családdal, rokonokkal együtt.

Ha megírnád, hogy melyik utazási irodával utazgattok, azt megköszönném,, mert akkor utánanéznék a lehetőségeknek! 🙂

Sajnos én semmiféle kedvezményben nem tudok részesülni… és a párom sem, azt hiszem... sőt, még a legkisebbik fiam sem.. hacsak mint diák, nem kapna valamit.

Gabriella, én is magam szerveztem az utazásainkat, amíg vezethettem.Ma már tudom, milyen sokat veszítettem azáltal, hogy nem volt helyismeretem. Jól képzett idegenvezetőkkel, programokkal azokat a helyeket nézzük meg, ahová érdemes menni. Sokat lehet tanulni. Európában mindenfelé ismerik a magyarokat, a történelmünket, és gyakran olyasmiket hallunk, ami korábban ismeretlen volt számomra.Ha újra vezethetnék, akkor is csak utazási irodával mennék, pedig nagy távolságokon is szerettem vezetni.
Az iroda: http://www.zseppelin.hu/index.php  Mindent az interneten intézünk. Indulni a buszok reggel hétkor szoktak a Műcsarnoktól. Fenn vannak a facebookon is.

Köszi Judit amit írtál! 🙂

Békésszentandráson még nem voltam. Csak Gyulán és Békéscsabán! 🙂

Magánszállást választottál, vagy mit???

Na és merre jártatok onnan kirándulni, nézelődni?? Gyulán is voltatok "pancsolni"? 🙂 .. vagy van más jó fürdőlehetőség, esetleg wellness??

Ja, és ha megírnád ennek az étteremnek a nevét, hogy felvegyem a listámra! :-).. jó???

Sajnos mi nem kapunk  SZÉP kártyát, meg ilyeneket! 🙁

György!
Köszi az infókat. Megnéztem az utazási iroda honlapját és tényleg érdekes célállomások vannak! 🙂
Egy párra el is mennék szívesen! 🙂

Kérdésem: Hol vásárolsz, vagy hogyan állítod össze az ebédedet… ?? mert OK. hogy hideg, de azt is meg kell valahol venni, elkészíteni.... és akkor nem mérsz semmit sem?? Mert nem biztos, hogy az itteni szeletelt kenyér nagysága(tömege), ugyanakkora, mint a külföldié.

A másik kérdésem:  a városlátogatásoknál hány órát sétáltok egyszerre.... ok.. az is különböző, de mégis.. mi volt a leghosszabb? Bírtad a gyaloglást??
Tudod… a lábam nem a legjobb! 🙁

Köszi előre is a válaszodat! 🙂

Évek Óta ott nyaralunk, általában egy magán házat bérelünk ki családostul.
Őszintén megmondom, nem nagyon megyünk semerre, őrült horgászok vagyunk,
élvezzük a kőrös vizét minden formájában….. fürdünk, és horgászunk.
Ilyenkor két hét " totál – pihi"
Ezt akarom idén megfejelni azzal, hogy most még főzni sem fogunk. 

Nyugati irányú utazásoknál Hollandiát leszámítva mindenholvan lehetőség élelmiszer-vásárlásra, ebédelni viszont lehet. Az idegenvezetők bekalkuláljákaz ebédet. Ők is ebédelnek. Én a cukor miatt másképp csinálom. Itthonról viszekelőre csomagolt szeletelt rozskenyeret egész hétre. A napi adagot reggelelkészítjük, a tízóraival, uzsonnával együtt. Az inzulint mindig azonos időbenadom be, bárhol vagyunk. Utána megeszem a hozzá tartozó kaját. Akár városnézés,vagy utazás közben. Pékárunál mindenhol az egészséges változatot is lehetkapni. Ránézésre meglehet különböztetni. Ha mérni akarsz, mindig be lehetilleszteni.Másikkérdés. Az utasok többsége nyugdíjas, ők érnek rá utazni. Feleségemnek ortopédcipője van, az én lábam se olyan, mint új korában volt. Busszal, fogaskerekűvel,hajóval mindig odavisznek, ahol a látnivaló van. A leghosszabbra talán jóválaszt találhatsz, ha you tuben beírod Keukenhof. A rengeteg tulipán, jácintközött minden ott töltött idő kevés. Az illatokat sajnos, csak ott lehetérezni.