Szeretnék iránymutatást, hogy egy adag étel az hány dkg. Hangsúlyozom, a súlyát szeretném tudni, nem a térfogatát.

 Miért? A beletett vöröshagymával pl. mi lesz? Vagy a vörösborral? 
A kérdést pedig azért tettem fel, mert szerettem volna tudni, hogy egy adag őzpörkölt az mégis hány dkg lehet hivatalosan? Mert azt itt tudtam meg  Pityu felhasználótól, hogy 100 gr. őzpörkölt 0,4 gramm ch-t tartalmaz. Viszont máshol azt is megtudtam, hogy egy adag csontos pörkölt az 2,5 dl.

 Üdvözöllek  kedves Aster! Én voltam a "Pityu felhasználó" még élt az IWIW közösségi oldal, mióta megszűnt így jelentkezem be. Kérdésedre válaszolva: én úgy készítem a számításaimat (ha nincs kaloriaguri vagy egyébb segítség) hogy a recept szerinti hozzávalók mennyiségét, kalóriáját, és szénhidrát tartalmát összeadom és a kapott eredményeket elosztom annyi felé, ahány adag tálalásra kerül az ételből. A számoláshoz egy egy xls formátomú sablont használok. Pörköltekből, húsokból 15-20 dk mennyiségeket használok, de felvágottakat mindig úgy vásárolok, hogy 12-15 dk. között álljon a mérleg nyelve.

én sem igazán értem a kérdést 🙁  az tápanyagok Ch tartalmát természetesen grammban fejezik ki, ez nem változik ha a halmazállapota más lesz akár folyékony vagy szilárd az eredeti mennyiségő alapanyagnak. A szénhidráttartalom vagy inkább a a szénhidrátból lebomló cukortartalom csak oxidáció és hőmérséklet hatására tud megváltozni és igy a vércukrot befolyásolni. Például más a cukortartlama 3 szem szőlőnek mint ugyanabból aszalással elérve mazsolánakvagy akár a meggy, barack nyersen és főzve , vagy sütve vagy csak lekvárnak előkészítve, tegyük fel h ne adsz hozzá semmit csak pürésitve hevited a főzőlapon, ugyanannak a mennyiségnek nagyon más lesz vércukira gyakorolt hatása és a Ch-ból lebonló cukortartalma, még ha a halmazállapota szilárd is marad. Adott étel tápanyagtartalmát nyers állapotban kell számítani, de egy cukorbetegnek tudnia kell nézni a kalóritartalmát és az elkészült ételből tudnia kell, hogy abból mennyi plussz cukor szabadulhatott fel az elkészítés ( hő, oxidáció) miatt az ételben. Ugyanazon mennyiségű alapanyag nyersen ,főzve, sütve nagyon más energiatartalommal és cukorral bír. Ezeket kell önmagunkon letesztelni és lényeges trükköket, segédanyagokat elsajátitani a főzés, sütés során. 

Most olvastam utána a szénhidrátot azért írják ki 100g-ra vetitve , mert  1 kalóriatartartalom mértékegységében fejezik ki. Egy kalória pedig egy Gramm víz hőmérsékletét egy Celsius fokkal emeli meg.Tehát ebből következik h a dl-t nem kell átszámolni grammban, mert eleve a Ch a kalória és  víz egy grammnyi mértékegységében van kifejezve. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kal%C3%B3ria