Kedves Jáskó! Köszönöm a kiegészítést,és a szakszerűséget ahogy leírtad 🙂 most erre nem tértem ki. Bizony a néma infarktus is valós veszély és nem riogatás! A múlt héten volt egy inzulinos cukorbeteg nő akinél az utóbbi egy év alatt infarktus zajlott,és néma infarktus volt,vagyis semmi fájdalom!!!
Nagyon fontos az érdeklődés, az információ gyűjtése.
Ha idegbántalom van már a lábon, akkor a fájdalom lehet égő, szúró, nyilalló,áramütésszerű, zsibbadó jellegű. Sokszor olyan apró ingerek válthatják ki, mint a takaró érintése. Sokan hajlamosak bemagyarázni maguknak, hogy nincs komoly gond, mert a fájdalomérzés járás közben nem fokozódik, sőt néha még enyhül is. A láb ezekben az esetekben meleg tapintású és vérbőnek tűnik.
Ha nem az idegbántalmak, hanem a keringészavar okozzák a cukorbeteg láb problémáit, akkor a hűvös tapintás és a járáskor érzett fájdalom a jellemző. Mindkét esetben komoly a gond.
Fontos oda figyelni ,mert komoly problémák alakulhatnak ki.
Sárika nagyon jólmeghatározta az idegbántalmak egyik megnyilvánulási formáját. Ez a fájdalmasabb következmény, van azonban olyan is, amelyik nem fáj, de legalább olyan kellemetlen utóhatással bír. Ilyen pl a fájdalom érzet kiesése. A beteg nem érzékeli a szúrást, vágást, égést, csak a következményeket, de ilyen lehet pl a néma infarktus is. Úgy zajlik le, hogy szinte tudomást sem szerzünk róla. Ha túléljük majd kiderül egy EKG vizsgálaton, de a mikor történt kérdésre nem tudunk választ adni. Van még az emésztőszerveket érintő szövődmény is. Emésztési problémák, stb. A beteg úgy érzi, hogy teljesen áll a gyomra, mintha kő lenne benne. A cukorfelszívódás is felborul ilyenkor.
Kedves Mária. Ha ön cukorbeteg és rendszeresen jár szakrendelésre, akkor KÉRDEZZEN!!! Minden olyan esetben,amikor olyan dologgal találkozik, aminek nem tudja az okát, de furcsa, vagy zavaró, akkor a soros vizsgálaton kérdezze orvosát. Ezzel neki és önmagának is segít!
Sárika!
Ez most egy kicsit-nagyon megijesztett. MÁrmint az, hogy nem érzek majd fájdalmat. Biztató az, hogy Férjem hosszú évegik inzulinos cukorbeteg volt, és bizony érzett fájdalmat.
Ez a betegség, vagy állapot allattomos és sunyi. Na de most …..elkezdtem a harcot, csak adjon a JóIsten erőt. Ezt minden kedves Sorstársamnak kívánom….soha ne adják fel, csak így érdemes.
-jön az eső és a hideg… hadd jöjjön…. üdv.: M.
Kedves Mária!
Ne féljen előre, semmitől, mert a gondolat akár önmegvalósító hatással is bírhat. Az inzulinnal kezelt betegek sem egyformák, sőt a szövődmények sem alakulnak mindenkinél ugyan úgy. Mindannyian mások vagyunk, ezért elsősorban önmagunkat kell megismernünk. Harcolni a cukorbetegség ellen nem szabad! Csak az segít, ha elfogadja és megbékél vele és megtanul vele élni. Egy dolgot tudomásul kell vennünk: sajnos ő az erősebb! DE! Ha megismeri önmagát, és megpróbálja megismerni magát a diabeteszt, az már fél siker. Ha megtanulja, megtapasztalja a saját korlátait és megpróbál aszerint élni, meglátja minden könnyebb lesz. Én harcoltam eleget, de csak az időm pocsékoltam. Ma már nem harcolok, megbékéltem. Elfogadtam és megtanultam önmagam és a betegségem megismerni. Elmúltak a félelmeim. Ma már csak nevetek a régi önmagamon. A harcra fordított meddő energiám felszabadult. Azt most arra használom, hogy másoknak segítsek. Ha önnek van elég hite, kitartása (úgy érzem van), akkor az isten is megsegíti és ad erőt, sőt időt is tervei megvalósításához.
Kedves Jaskó ! Annyira igazad van mindenben amit leírtál és már több ismerősöm is mondta annyira örül amikor beírsz.(sokan csak elolvassák és nem írnak). Tudod én próbálok elmondani dolgokat,de aki átélte az sokkal hitelesebb. Ismétlem önmagam,de nagyon örülök mindig amikor beírsz!Köszi:-) Láttad az üzenőfalat? Megcsinálták a fiúk!
Egyre több betegtársamnak van idegbántalma. Nem is gondolnánk,mert kezdetben nem okoz panaszt.Érdemes megnézetni a lábat,hogy időben kapjunk gyógyszert ha szükséges.
Nekem először a lábamban kezdődtek az idegbántalmak. Eleinte nem gyanakodtam a cukorra, csak amikor
a kezem is elkezdett fájni, mindkettő azt az égő, szúró fájdalmat és zsibbadást nagyon nehezen tudtam
elviselni. Azután már a kezemből kiesett sok minden, mert nem éreztem, mintha nem is lett volna kezem.
Kaptam rá először milgammát, majd cimbaltát, valamit használt ugyan, de ezektől felszedtem egy jó pár
kilót is. Ami pedig sem a közérzetemnek, sem a cukromnak nem használt. Azután részt vettem egy
bemutatón, ahol a biotron fényterápiás kezelést javasolták. Igaz nem olcsó /de ma napság mi az/ megvettem és azt mondta a terjesztő, hogy két hónapig naponta kétszer használjam 10-10 percig reggel és este.Nem hagytam ki egy alkalmat sem, s tényleg két hónap után ezek a fájdalmak elmúltak. Néha, ha érzem a kezemen, vagy a lábamon előveszem s ezzel kezelem magam. Bárkinek tudom ajánlani.