Mennyi stressz fér bele , hogy egészségesek maradjunk ????

Kedves Eszter !!! Segítségedet kérem , hogy mit tegyek  csupa negatív dolog történt velem . Az édesanyám elvesztése 6 éve , 4 éve a vőm rákban halt meg , a gyerekeim betegsége egyiknél autoimmun betegség , a lakáshitelük bedőlése miatti stressz , a másik gyerekem egészségi állapota miatt ( 5 térd műtét ) térdprotézis is felmerült ???A saját cukorbetegségem !!!! Pozitív gondolkodású ember vagyok , de már a tűrőképességeim végén !!!  Kérlek szépen segíts , adjál tanácsot !! Köszönöm !!!

 Kedves Marikám! Őszinte szeretettel kivánok megoldást,nyugalmat békét egészséget, és szeretetet !! Nagyon sokxor puszillak téged!!!

 Marika biztosan fog az Eszter írni. Ennyi mindent még "egészséges "embernek is nehéz elviselni. talán ha kikapcsolódsz,mozogsz,kiírod a gondolataidat az segít. 

Kedves Marika!

Valóban nagyon sok stressz ért az utóbbi időben. Fontos azonban, hogy azokat a dolgokat, amiken nem tudsz változtatni (hozzátartozók elvesztése – visszahozni sajnos nem lehet őket, bedőlt lakáshitel – ha nem tudsz segíteni, betegségek – nem neked kell megküzdened vele), próbáld nem elsődlegesként kezelni.

Sajnos nagyon sokan beleesnek abba a hibába, hogy olyan dolgokon is idegeskednek, amikre nincs befolyásuk. Tudom, hogy minden szülő aggódik a gyermekéért, de a problémákat nekik kell megoldani. Te maximum támogathatod őket.

Ha a hozzátartozók elvesztését még mindig aktuális stresszként éled meg, lehet, hogy segítséget kellene kérned, mert ennyi idő után már vég kellene hogy legyen a stresszt okozó gyásznak. ez nem azt jelenti, hogy nem fáj, ha eszedbe jut, de nem okoz hosszabb ideig tartó feszültséget.

Sajnos, a betegségekkel való megküzdésben nekik annyiban tudsz "csak" segíteni, hogy példát mutatsz a saját betegségedhez való viszonyulásoddal, megküzdéseddel. Ha ebből nem tudnak erőt meríteni a gyerekek, akkor nekik is segítségre van szükségük.

Fontos tudni, hogy segítséget kérni nem szégyen! Az, hogy valamivel nem tudunk megbirkózni, bárkivel előfordulhat nem csak lelki problémák kapcsán. (Pl.: ha valamit nem tudok megemelni vagy nem érem fel a polcot, akkor is segítséget kérek.) Mostanában már a példában említett helyzetekben sem kérnek sokan segítséget, inkább lemondanak arról a dologról, amit akartak.

Neked a legfontosabb feladatod elsősorban a saját betegségeddel való együttélés, megküzdés, ezáltal példamutatás a családodnak. Ami ellen tudsz tenni, azt tedd meg, de amin nem tudsz változtatni, azt el kell fogadni, bármilyen nehéz is. Ha egyedül nem megy, akkor szakember segítségével. És bizony vannak olyan helyzetek, amikor nem kerülhető el a gyógyszeres segítség sem, bár nem ez kell hogy az első lépés legyen.

Köszönöm a kedves szavakat ! Mindig a karácsony közeledte hozza ki belőlem az elkeseredést !! Próbálom magamat tartani , de nem mindig sikerül . Nem szeretek panaszkodni , de valahogy már nem fért több a " pohárba " .

Kedves Marika!

Szerintem ezzel az év végére sokan így vagyunk. Mire szentesete van, agyon hajtottuk magunkat, hogy ragyogjon a lakás, legyen 6-féle sütemény, mindenkinek vegyünk ajándékot (azoknak is akikkel csak ilyenkor találkozunk). Az ünnep már régen nem arról szól, amiről kellene.

Próbáljunk meg egyszerűen "csak" kitakarítani (nem hiszem, hogy olyan sok piszik lenne egy lakásban, amelyiknek háziasszonya van), nincs karácsonykor sem három gyomrunk, úgyhogy elég háromféle süti is, amiből a sós rágcsálnivalót akár meg is vehetjük, az ajándékokat magunk is elkészíthetjük sokkal kisebb időráfordítással, mint ha bejárnánk három bevásárlóközpontot ne beszélve a tömeg elkerüléséről. ÉS akinek igazán fontosak vagyunk, értékelni fogja a kezünk munkáját, legyen az dzsem, bonbon, hímzett terítő, kötött sál, üvegfestett dísz- vagy használati tárgy (hogy csak néhány ötletet említsek).

A cél, az, hogy a karácsony tényleg a szeretetről, az együtt töltött tartalmas időről szóljon, és ne egy nagy rohanás, hajtás végén lévő kifulladás legyen. 🙂

KEDVES ESZTER AZT HISZEM EZ NAGYON JÓ VÁLASZ. KARÁCSONY MÁR NEM ARROL SZÓL AMIRÖL KÉNE ÉS EZÉRT TARTUNK OTT AHOL..!!

Csatlakozom a többiekhez a karácsony tényleg nem arrol szol amiröl kellene és ilyenkor én is depisebb vagyok ugy érzem  csak adok és nem kapok a szeretet  hiányzik bár a gyerekeim imádnak és öértük vagyok de mástol is hiányzik.Mégis nagyon boldog vagyok mert nekem a legnagyobb öröm ha a gyerekeknek örömet szerezhetek.

 Karácsonykor sirunk és nevetünk,meghatódunk és szeretünk!!!

 Marika és Mindannyian remélem lelki békére és pihenésre találunk KARÁCSONYKOR!
Egész évben dolgozunk,jó lenne egy kis pihenés,feltöltődés. Nem feltétlenül kell mindent egy nap alatt megcsinálnunk,kell egy kis lazítás ,zene az segít ráhangolódni az ünnepre és megemlékezni azokra akik már nincsenek velünk. Mindenkinek stresszmentes jó hetet szeretnék kívánni!