Igaz , hogy az epilepsziás betegeknél a monitor fénye rohamot okozhat?

A hosszabb ideig fennálló, szaggatott rövid fényimpulzusok kiválthatnak epilepsziás rohamot akár olyan embernél is, akit nem tekinthető betegnek. Unokaöcsém kisfia egyszer a tévé előtt kapott rohamot. Sem előtte, sem azóta nem fordult elő. A mai nem csöves képernyők nem villódznak, így ezek nem provokáló hatásúak, de megjeleníthetnek olyan képi hatásokat, amelyek viszont igen.

OFF
Az ember azt gondolná, hogy már nincs olyan szint, ami alá nem lehet menni aljasságban.
http://www.hirado.hu/Hirek/2011/04/27/13/Epilepszias_roham_kozben_fosztott_ki_egy_ferfit_egy.aspx

(Ha már úgyis forró az a nyom, én belenyomnám a tenyerét ennek a kedves fúnak.)

Azért is kérdeztem mert ismerek egy fiatal nöt aki epilepsziás és ha rájön akkor napokig szinte else mozdul a gép elöl még fözni is szinte elfelejt a családjának. Viszont ilyen idöszakában szinte mindig rohamot kap és elviszi a mentö  pár hétig korház és kicsit leáll majd folyt köv. Most is épp 1 honapig volt korházban ugy elkapta.És abszolut nem tanul belöle .

2

 Nagyon érdekes ez a felvetés,gyakorlatilag az illető akkor játék illetve számítógép függő is. Lehet hogy a játékfüggőséget is kellene kezelni nem csak az epilepsziát.

Egyetértek Ilona!
Ilyen esetben a kiváltó ok ugye az, hogy sokat ül a gép előtt. Amit Krisztina leírt, valóban függőségre utal, amit kezelni kell. Természetesen az epilepszia mellett, mert sajnos annak kezelése, ha felnőttkorban jelentkezik vagy megmarad, jelen tudásunk szerint élethosszig tart.

Eszti, sajnos valóban élethosszig tart, de ez a kisebbik baj. Egy-egy roham alkalmával iszonyú tömegben pusztulnak el az agysejtek, s ezek helyet nem keletkezik új. Gondolom, nem kell hosszan ecsetelni, mivel is jár ez.

Kedves stewes!
Az idegsejtek egy része a mostani kutatások szerint képes regenerálódni, így azért talán annyira nem reménytelen a helyzet. Segíthet az is, hogy az agyunk egy csodálatos szerv, ahol bizonyos területek feladatait képes más terület átvenni. Régen egy sorozat előtt tették fel a következő kérdést: "Érdemes gondolkodnunk azzal a 10%-kal az egészről?" Bízzunk a természetben, hogy minden hibája ellenére egy csodálatos szerkezetként alkotta meg az embert, még ha néha nem is így érezzük, főleg krónikus betegségek esetén.