Félelem, szorongás, depresszió, hipoglikémia……

Esetemben a szorongás, depresszió, félelem ki van zárva, mert ezzel csak károkat okoznék magamnak. Valamelyik nap olvastam a házipatikában a 3,5 alatti vc értéket tekintik hipoglikémiának cukorbetegeknél. Nálam ha négy alatti értéket mérek azonnal elrendelem a "vészhelyzetet", és megiszok 2 dl gyümölcslevet, ami 1-1,3mmol/l-el emeli meg a vc-met. Ha hipót érzek, azonnal cselekszem, mielőtt baj lenne.

Kedves György! megy is ez egy darabig, amíg meg lehet érezni előre, de lesz még olyan (remélem minél később) amikor a sok hypo okozta idegkárosodás miatt nem lehet észrevenni az előjeleket. Na akkor lesz majd gond és akkor kell majd észnél lenni a hozzátartozónak, mert a beteg már nem lesz észnél!!

Kedves jaskó, Természetesen mint nálam jóval "idősebb" cukorbeteg felnézek rád, és ha lehet igényt tartok a tanácsaidra is. Lehet, hogy nagyon magas nekem a hípó fogalma, de nem értem. Mit tekintünk  hipónak?Volt olyan, hogy kórházban 1,9-et mértek, mégis semmilyen rosszullétet nem éreztem.Volt mikor "valami nem stimmel" érzésem volt, de mindjárt megittam amit kell és rosszullétet nem éreztem. Van diabos ismerősöm, aki több mint negyven éve cukorbeteg. Nagyon gyakran behipózik, amit a viselkedéséből a csalástag ismer fel, és viszi az innivalót.Ilyenkor határozottan rosszul van, de előtte akár szellemi tevékenységet is jól végzi a figyelmeztetésig. Mindenesetre köszönöm, és igyekszem felkészülni a rosszabbodásra.

 Ha valaki az 1,9-es hypot nem érzi meg akkor nagy a baj, csak megerősíteni tudom amit a Jaskó leírt!

 Tapasztalat?

Nem egyszer csalódott vagyok hypo után, hogy valamit elrontottam. De aztán rájövök, hogy nem. Nah meg súlyos hypo után egész nap fáradt vagyok, annyira igénybe veszi a szervezetet. Szerencsére az ritkán van.

Sziasztok!
Egy évvel ezelőttig én is hasonlóképp gondoltam/gondolkodtam, mint György. Mindig éreztem, mikor leesett a cukrom, még ha aludtam is felébredtem rá. Időszakosak voltak a hypok, volt hogy 1-2-3 naponta, aztán meg hónapokig semmi. 2008-ban egyetlen egyszer fordult elő, hogy reggeli készítés közben a konyhaszekrény pultjánál valami "elszakadt", és arra eszméltem hogy ülök az asztalnál és előttem egy bögre. A család tejet adott, amit úgy tűnt meg is ittam, de sajnos semmire nem emlékeztem. Na, ekkor nagyon megijedtem, mert előtte 15 évig nem volt egyetlen hasonló eset sem. A gondozóban is megkérdeztem mi lehetett, azt mondták ennyi idő után előfordulhat ez. De többet nem fordult elő, így idővel elmúlt a félelmem. Aztán közel 1 éve többször fordult elő, hogy nem éreztem meg a hypot. Akkor aztán megint elkezdtem félni, és azon járt a gondolatom, mi van ha vezetés közben, mi van ha épp egyedül vagyok, akkor történik. Mostanában megint érzem, szerencsére a hypot! Úgy látszik, ennek is lehet "örülni". És ahogy Christine is írta, fáradtságérzet nekem is van utána. Bár nálam nem tart ki egész nap.

Nagyon köszönöm,hogy megosztottátok a tapasztalatot. Judit amikor nem érezted meg a hypot, akkor rossz volt az anyagcseréd??
Többiek?

Kedves jaskó! A magam részéről a betegségünkkel kapcsolatban talán ezt a témát tartom a legfontosabbnak! A félelem, depresszió, és szorongást még kiegészítem a szomorkodással, mert az is hatással van a vc ingadozásra. Ha pedig ezekből mondjuk kettő még társul  egy fronthatással,mindjárt bekövetkezhet a baj! A legtöbb információt a betegségemmel kapcsolatban magamtól tudom beszerezni. Minden alacsony, vagy magas vc értéknél megkeresem mi lehet a kiváltó ok, és azt mindjárt részletesen beírom a vc értékhez.
Idős ismerősömnél volt, hogy egy nap több hipózást is láttam. Ő maga egyszer se vette észre, hogy leesett a cukra. Kívülállóként jól lehetett látni, nem az idegrendszerével volt baj, hanem intenzíven mással volt elfoglalva.Az agya még hipó közben is jól dolgozott, tudott koncentrálni a feladatára. Persze ha egyedül van, akkor ez tragédiával végződhetett volna.Én összesen négy-öt alkalommal éreztem meg a hipót. utána egy óra alatt rendbe jöttem. A tanulságot viszont leszűrtem. Kivétel nélkül, mindig olyan helyzetet kell teremtenem, hogy szükség esetén egyedül is, bárhol, bármikor, bármilyen helyzetben azonnal "kezelni" tudjam magam!. A hipótól nem félek, de ami okozhatja Pl. a stressz, attól igyekszem távol tartani magam.

Valószínűleg rosszabb volt. Akkoriban volt, hogy a Lantus emeléssel megzavartam az addig megszokott rendet. Miután azzal visszaálltam, azóta valóban nem emlékszem, hogy lett volna ilyen típusú hypom.