Az érszűkület tünetei attól függnek, hogy a szűkület vagy elzáródás milyen mértékű, és hol helyezkedik el. Ha a szűkület vagy elzáródás az alsó végtagban van, a beteg a lábak hűvösségét, fehérségét észleli, krónikus fájdalomról, helyi érzéketlenségről, görcsről és néhány méter járás után, nagyfokú izomfáradságról panaszkodik. Súlyosabb esetekben elszíneződést, elhaló lábrészt, vagy nem gyógyuló sebeket okoz az érszűkület. Ha az érszűkület a nyaki vagy agyi ütőereket érinti, akkor a panaszok koncentrációzavarban, feledékenységben, szédülésben, fülzúgásban, látászavarban, féloldali zsibbadásban, mozgászavarban jelentkeznek.A szívkoszorú ereknél fáradságérzetet, megterhelésnél heves fájdalmat a szívtájon – amely kisugározhat a karra vagy nyakra – okozhat az érszűkület.
Érszűkület, érelmeszesedés Az elhalálozási statisztikák élén világszerte a szív- és érrendszeri betegségek állnak. Érthető, hiszen az érszűkület, érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó három fő rizikófaktor a tartós stresszhatás, a dohányzás és a helytelen táplálkozás korunkban többnyire együttesen vannak jelen. Mindezek eredményeként az érrendszer állapota fokozatosan romlik, és a kezdetben enyhe tünetekkel jelentkező betegség, súlyos, sokszor elviselhetetlen fájdalommal járó, életet fenyegető állapotromlásban nyilvánul meg.Az orvostudomány jelenleg átlagosan az esetek 20 %-ában műtéti megoldást alkalmaz. A még nem vagy – egyéb kísérő betegségek, illetve rossz általános állapot miatt – már nem műthető betegek gyógyszeres kezelésben részesülnek, számolva azzal a ténnyel, hogy betegségük előre haladását lassítani lehet, de megállítani nem.