Cukorbetegség és a környezet.

KérdésekCukorbetegség és a környezet.
MariMarton kérdezte ennyi ideje: 10 év

A mai napig idegesít a dolog amikor a környezetemben azt mondják,hogy vegyek nyugodtan ebből-abból,mert nincs benne cukor,vagy egyek gyümölcsöt,mert az csak gyümölcs. mennyire tájékozatlanok az emberek. Hiába mondom,hogy cukor nincs benne,de szénhidrát,vagy kalória van benne.
Ti szoktatok így járni?

16 Válasz
Best Answer
jaskó answered 10 év ago

Szerencsém a szerencsétlenségben, hogy már több évtizede cukros lévén, volt időm a közvetlen környezetem is egy kicsit átformálni. Szakítottam meg baráti kapcsolatot, mert nem voltak képesek megérteni a helyzetem, aki viszont megmaradt, arra szó szerint az életem is rá merném bízni. Ismerőseim, rokonaim már nem kínálnak. Tudják, hogy az elutasítás részemről nem udvariatlanság, hanem akkor és arra éppen nincs szükségem, de ha kérek, akkor szó nélkül elém teszik az ételt. A barátaim mindig tudják hol tartom a Hypo-Kit készletem, ismerik a hypo előjeleit. Sokszor ők figyelmeztettek, hogy talán mérned kellene, mert én viszonylag későn érzem. Merek kirándulni, a társaságukban dolgozni-természetesen a magam tempójában-. Nem akadékoskodnak, ha leülök, mert nem megy. Tudják, hogy úgyis megcsinálom, amit vállaltam. Sokszor és sokat kellett elmondanom, mi a betegségem lényege, mik a veszélyei, hogyan lehet segíteni.A legnehezebb mégis a túlzott aggodalmaskodásról való leszoktatás volt.  Nem szeretem ugyanis, ha valaki állandóan azt lesi, mikor leszek rosszul. Megértették, hogy rám sem kell többet figyelni, mint másra, mert beteg vagyok ugyan, de egészséges betegségtudattal élek!

Sára Biró answered 10 év ago

Teljes mértékben egyetértek az általad leírtakkal. nem ritka,hogy rákérdezek egy-egy cukorbetegre pl.miért eszik sajtos tallért,vagy sajtos rudat. Erre mi a a válasz ? nincs benne cukor! Akkor mit várjunk a környezettől,ha még a cukorbeteg sem tudja. Az tény,ha a család egészségesen étkezik akkor egy cukorbetegnek is könnyebb a "diéta". Ezért én fontosnak tartom,hogy az iskolában,a gyerekorvosnál,a védőnők be lesznek vonva az egészségnevelésbe.
Mi a véleményetek e témakörrel kapcsolatosan? A ti környezetek milyen? 

Farkasinszkiné Kati answered 10 év ago

Eleinte nekem is nehéz volt a környezetemben elfogadtatni, mert a barátaim, a munkahelyen,
a rokonok, ha valami édességgel kínáltak és mondtam, hogy kösz, de nem kérek, mindig az volt
a válasz, ugyan már ettől nem lesz semmi bajod.Idő kellett nekik mikorra megszokták, hogy nem
erőltették, hogy egyek, ha pedig szükségem van rá, akkor kérek. A munkatársam, akivel egy irodában
dolgoztam olyan hamar kiismerte a hypo tüneteit, hogy nagyon sokszor neki köszönhettem, hogy nem
veszítettem el az eszméletemet.Én sosem éreztem meg előre a bajt, már csak azt éreztem, hogy
ömlik a víz rólam, elsötétül a világ és hangokat hallottam, de kép nem volt.Ha társasággal elindulunk
valahová, legalább hárman megkérdezik, hogy a Hypo-kit készlet, inzulin stb. nálam van-e.Nem feltűnően,
de mindig figyelnek rám, különösebben nem foglalkoznak a betegségemmel, mert tudják, hogy nem szeretem. Én pedig annak a tudatában biztonságban érzem magam, hogy ismerik a betegségemet és
ez érdekes módon már azzal a tudattal tölt el, hogy nem lehetek rosszul.

Sára Biró answered 10 év ago

 Kati te hogyan látod mennyit változott a szemlélet a cukorbetegekkel szembe? Régebben kevesebb ismeretük volt az embereknek e téren.  Hogy látod elindult már valami jó irányba?

Farkasinszkiné Kati answered 10 év ago

Úgy tapasztalom Sárika, hogy sokat változott a szemlélet pozitív irányban a cukorbetegséggel szemben.
Azt is tapasztalom, hogy a 2-es típusú cukorbetegek jobban félnek ettől a betegségtől és a diétát
is nagyon betartják, talán túlzottan is sokat foglalkoznak a betegségükkel, ami véleményem szerint
nem jó. Ma már elfogadja a közösség a cukorbetegséget, nem úgy mint az én időmben.A fiataloknál
viszont azt veszem észre, hogy nem veszik egyáltalán komolyan, sőt úgy beszélnek róla, mintha egy
egy inzulin kihagyás, vagy túlzott alkohol fogyasztás,- és azt eszek, amit akarok- nem jelenthet esetlegesen
még életveszélyt is. Én úgy látom, hogy ez a két véglet van. Persze nem akarok senkit megsérteni,
de ez az én tapasztalatom, és véleményem. Sokat beszélgettünk már erről a nyugdíjas klubban is,
ahol legalább 8 személy van olyan, aki 60 éven felül lett cukor beteg. Az évek óta tartó magas vérnyomásával nem foglalkozik, csak a cukor betegségével. Pedig a kettőnek igen sok köze van egymáshoz.
Igaz én faluban lakom, városokban több a lehetőség, hogy cukorbeteg klubot hozzanak létre, ahová
szakembereket meghívnak, akik megismertetik az emberekkel a betegség kialakulásának jeleit, vagy
ha már cukorbeteg, az életmód, életvitel kialakítását. Lényegében én mindig azt mondtam, hogy ez
nem betegség, mert én ehhez alakítottam ki az életvitelemet, ugyanúgy dolgoztam, családot alapítottam,
háztartás stb. kirándulás, üdülés, szórakozás. Minden belefért a magamnak kialakított korlátok között.
Rosszul nem csinálhattam, mert már 41 éve élek így.

Sára Biró answered 10 év ago

 Kedves Kati! Nagyon köszönöm a részletes beszámolót és végtelenül örülök,hogy itt vagy közöttünk. Ha valaki elolvassa tudni fogja,hogy cukorbetegséggel együtt lehet teljes életet élni.
Kati sajnos sok beteg nem veszi komolyan a cukorbetegséget, a gyógyszert beveszi,de a diétát és a mozgást egyáltalán nem tartja és sajnos ez a nagyobb arány. Ha naponta statisztikát vezetnék megdöbbentő számok jönnének ki. De lehet egy hónapig  kíváncsiságból kipróbálom. Itt nem arra gondolok,hogy cseresznye szezon alkalmával,vagy bármikor az ember időnként bűnözik.
Pl. egyik cukorbeteg vércukra 20 mmol/l volt étkezés után,2 nap múlva éhgyomorral jött a rendelőbe és kértem,hozza be a reggelijét. Természetesen duplája volta megengedett kenyér mennyiségnek. Megmértük és a 30 gramm CH-t ette meg reggelire. Mit szóltok mennyi volt a vércukra reggeli után ??
11,8 mmol/l. Hát ilyen érdekességek.
Kati abban is igazad van,hogy a vérnyomással többet foglalkoznak az emberek és a vérnyomáscsökkentőt szedik,de a koleszterin csökkentőt már ismét nem. Ez egy részt anyagi megfontolás is lehet,mert sajnos a mai gyógyszere árak mellett meggondolandó ki mit vesz meg!
De tudni kell hogy a 2-es tip.cukorbetegség sok társbetegséggel jár együtt és a szövődmények csak rendszeres kezelés,diéta,mozgás, vércukor ellenőrzés,orvosi kontroll mellett késleltethető!

Sára Biró answered 9 év ago

 Ti mit tapasztaltok mostanában?

Halász Gabriella answered 9 év ago

 Sziasztok!

Az én környezetemben sajnos kevesen ismerik a cukorbetegség súlyosságát!:-(  Mondják, hogy ne egyek cukrosat, de mondom nekik, hogy nemcsak azt kell nézni, – hanem a lényeg a szénhidrát….meg hogy ne egyek sütit,stb…

Gőzük sincs az embereknek semmiről… csak azoknak, akiknek a családjában,ismerősei körében van cukorbeteg! 🙁 Persze ez lehet, hogy általánosítás arészemről.

Egyébként, honnan is tudna sok ember a cukorbetegség következményeiről??
Ha nem fogékony eleve az egészségesebb táplálkozásra, mozgásra, nem nyitott,akkor max. csak akkor figyel oda, ha valakije beteg lesz! :-(….szerintem.
Nem biztos, hogy ez csak az Ő hibája…

Az az igazság, hogy én sem tudtam sokat a betegségről, míg nem lettemkiokosítva a kórházban.:-(

Nálam a nagymamám volt cukorbeteg, az akkori felfogás szerint.. Ez volt vagy45 éve... Hogy akkoriban kit tekintettek cukorbetegnek, azt nem tudom.De azt igen, hogy szegényke örökké savanyú káposztát evett. Másra nem isemlékszem….. ja meg hogy nagyon vékony volt! 🙁

Anyukámnak úgy kb. 15 éve mondták, hogy cukorbeteg. 6,2 volt az értéke.Akkor azt mondták neki, hogy ha diétázik nem lesz gond. Be is tartotta.Emlékszem, hogy mesélte hogy 1 db krumplit ehet…. másra nem nagyon emlékszem,illetve, hogy 3 zsömle a napi adagja.

Eszembe sem jutott volna, hogy én is idejutok! 🙁

Teszteltem pár ismerőst, hogy tudja-e, hogy szerinte mi az amibe sok aszénhidrát, ill a cukor. Nem hitték el pld., hogy a majonézbe, ill.némelyik gyümölcs joghurtba, a ketchupbe mennyi cukor van. Vagy épp a kedveltkínai szószokba, a zacskós levesekben.  Istenítették a friss fehérkenyeret. Nem mondom, tényleg finom is az, de ha nem mindenféle művackokkalvan felpuffasztva. 🙁

Élő példa a nászasszonyom.
Cukorbeteg…. elég rég óta. Gyógyszert szed, de nem tartja be adiétát.
Kevés kenyeret ettem, meg elnyaltam egy gombóc fagyit – mondja….. én megcsak lesek! 🙁 Hogy merted – kérdezem???
 Alig mozog -jó én sem vagyok egy fittnes guru, de Ő még annyit sem. Pedig Ő tud menni. Szóval eszik sütit, banánt, szőlőt, meg a fene tudja mit.ja és jó zsírosat! 🙁 A vacak párizsit, merthogy ízlik neki. Mondom neki,hogy persze, mert baromira tele van szurkálva ízfokozókkal!!! 🙁
Ráadást vissza állt a főzésnél a zsírra. :-(.. hogy spóroljon. Deannál több pénzt költ a gyógyszerekre..koleszterinre, megvérnyomáscsökkentőkre.

Ok. én is használok néha zsírt. De esetleg annyit, hogy kisütök párdeka szalonnát a túrós tésztához csak az íze miatt. Vagy bacontteszek -kisütve- kenyérbe, vagy valamilyen levesbe.
(Én úgy tudom, hogy bizonyos -kis mennyiségű zsír kell is a szervezetbe,mert némelyik vitamin csak a zsírban oldódik fel.)

Én mondtam el neki sok mindent. Neten keresztül küldöm neki a különbözőcsikkeket, recepteket, szénhidrát táblázatokat. Én vettem rá, hogy otthon süssea kenyeret…és nem akármilyen lisztből.
Ráadást a férje szívbeteg! 🙁

Én tőlem hallott először a glikémiás indexről -sajnos ez az orvosokhibája is. Vidéken lakik már 4 éve. Azóta nem foglalkoznak csak azzal, hogy 3havonta megy laborba, felírják neki a gyógyszert és kész. Házi orvosahetente 3-szor rendel csak délelőtt, ráadást Ő a gyerekorvos is…a XXI.században! 🙁
Amíg Budapesten lakott, odafigyeltek rá. Rátelefonáltak, ha nem ment időbenaz ellenőrzésre – az elmondása szerint.
Mindennek a teteje, hogy volt már szívinfarktusa, és rákos is volt az egyikmelle! 🙁

Nem törődik magával… azzal, hogy Ő nem szeretne özvegy lenni… előbb akarmeghalni mint a férje! 🙁
Ez őrület!!!!!

Hogy a saját házam tájáról is beszéljek:
A férjemet villámként érte a hír. nem tudta felfogni. A lényeget mostmár tudja. Amikor elkezdtem volna nekik elmagyarázni dolgokat abetegségemmel kapcsolatban, a férjem itt hagyott… azaz beült a sz.gépe mellé.Lehet, hogy utána nézett egy-két dolognak, de nem mondta el, azóta sem…amikor kérdezem.

A fiaim megijedtek….. hogy baj van anyával! 🙁
A kisebbik fiam hónapokig azt hitte, hogy megfogok halni. 🙁 Persze Őmég nagyon fiatal, de valahogy azzal, hogy nem hallgat meg, tüntetni akar abetegséggel szemben. Ez olyan fura… persze egy kamaszt ez a hír, sokkolókéntérheti a hír. -(

A nagyobbik fiam most már érti a lényeget, de ha netán rosszul lennék nemhiszem, hogy tudnák, hogy mit kell tenni, mert amikor el akartam nekikmagyarázni, itt hagytak… mindenki! 🙁 Hogy miért??… a fene tudja.. néhaazt éreztem, hogy szégyellik a dolgot, hogy ez az én ügyem.
Még most sem tudom.

Mintha  tabu lenne ez a téma náluk! 🙁

A lányom???
 
Elfogadja…. de közben mondja, hogy ja persze te ezt semehetsz, meg azt sem… hogy épp mit gondol, nem tudom. De néha az az érzésem,hogy cinikusság is van benne! 🙁
De érdekes, mert ugyanakkor az anyósát megszólja, hogy nem figyel azérkezésére, nem foglalkozik a mérésekkel.

Az anyósom meg: "szégyen", hogy te betegebb vagy -mondjaŐ-, mint én 78 évesen!

Hát nálunk ez van… persze "papolja" a hülyeséget a férjemnek!:-(

Már annyira nem mérgelődöm, mert csak azt látom, hogy öreg…hogy valszegagyérelmeszesedése is van.

Mit kellene tenni, hogy ne ilyen legyen az ismertsége e betegségnek??
Nem tudom.. talán az iskolákban kellene nagyobb teret adni a felvilágosítóelőadásoknak…a mai modern világban segytségül hívnám a szé.gépet is…

Bemutatókat kellen tartani… már talán 5-6os gyerekeknek.… persze folyamatosan…minden évben. … és nem ugyanazt az előadást kellene megtartani.

Hívni ismert énekeseket, sportolókat, -akik a gyerekek figyelmét felkeltik-orvosokat is, és talán a nagyobbaknak bemutatni pld. egy-két keményebb dolgotis.. pld. egy amputált lábat.. részletesen elmondva -érthetően, az Ő szavaikkal-.

Valami olyasmire gondolok mint… dr. Zacher Gábor toxikológus. Őt meg lehetérteni… egyszerűen beszél, semmi orvosi szavak.


Aztán még talán ez is segíthet….
Sokkal többet kellene szerintem kiszűrni eleve az élelmiszeriparban arengeteg cukros, édes vackoktól! 🙁 Ki kellene tiltani az élelmiszer áruházakpolcairól. Persze ez brutális megoldás lenne…
Tudom, nem lehet, de módot kell találni, hogy csökkentsék ezeknek azáruknak a mennyiségét.
Valami kedvezményt kellene azoknak adni, akik betartanak dolgokat, sőt…netán felül is múlják. Létrehozni egy díjat, ami igen komoly érdem lenne…harcolnának érte, hogy megszerezzék…ha egészségesebb élelmiszert állítanakelő.

Lehet, hogy van ilyen… nem tudom! 🙁

Milyen érdekes…. jött a chips adó…. egyből pár gyártó levitte a sótartalmát a terméküknek!!…. hogy menjen a piac, hogy bevételük legyen!!!

Sára Biró answered 9 év ago

Örülnék,ha minél többen megosztanátok velünk mit tapasztaltok,hogyan viszonyul a környezet hozzátok.Megkínálnak édességgel,süteménnyel? Egyáltalán elmondjátok, hogy cukorbetegek vagytok? Mennyire ismerik a környezetetekben a cukorbetegség szövődményeit?

Halász Gabriella answered 9 év ago

Úgy látszik megdöbbentett mindenkit, amit írtam.

Igen.. kemény dolgokat írtam.
Ez az igazság… mármint a családomat illetően. 🙁
Aki mellett vannak, akit támogatnak, az tényleg össze teheti a két kezét, és köszönje meg…ha nem is szóban, de tettben, érzésekben.

Nem vagyok elkeseredve…. na jó néha. De tudom, hogy csak én gyógyítgathatom magam, csak én vagyok az, aki tehetek arról, hogy jók legyenek az eredményeim.
igaz, nem teljesen igaz.

Mivel én nem dolgozom, így a családi összjövedelmet terhelem meg  havonta kb. 20 ezerrl. pluszban!!! :-(… sokszor lelkiismeret furdalásom van a család felé. 🙁

Igyekszem tartani magam és elfoglalni magam, hogy a gondolataim ne kavarogjanak, mert akkor kikészülnék.

Talán ez a sütési mánia is nem csak a pénzről szól, hanem az energia levezetéséről, arról, hogy bebizonyítsam a családomnak, hogy én is tudok valamivel hozzájárulni a kasszához. Igaz nem kézzelfogható pénzzel, hanem azzal, hogy ezáltal spórolom meg a kiadást, amit rám kell költeni, ill, hogy ezzel hálálom meg, hogy próbálom egészségesebben étkeztetni Őket.