Csak inzulint ne,bármi mást…

KérdésekCsak inzulint ne,bármi mást…
Sára Biró kérdezte ennyi ideje: 11 év

 Ismerős ugye?
Egy kedves betegünk történetét írnám le röviden.
Nemrég egy  2-es típusú cukorbetegünk szemészeten volt,laeser  kezelés történt, de nagyon csúnya bevérzések vannak a szemfenéken ,kétségbe van esve. Kb.20 éve ismert diabetese.
Évekig tablettát szedett, szemfenéken retinopathia, aztán a vesefunkció értékei is romlottak. Inzulin kezelést nem akart elfogadni. Egyetlen dologgal lehetett rábírni az inzulin kezelésre,hogyha így romlik a vesefunkció akkor művese kezelésre kell majd járnia. Így sikerült meggyőzni, kezdetben napi 1 x,majd 2 x adott inzulint. A  vesefunkciói megjavultak,de sajnos a szemfenéken az elváltozások  fokozódtak.
Ma már napi 4 alkalommal ad inzulint,és elmondja,hogy miért is nem fogadta el korábban .
Ezt csak azért írtam le,mert hetente,sokszor naponta van ilyen eset.
Ha tudtok hasonló eseteket meséljétek el! Köszönöm.

13 Válasz
Cuki Baba answered 11 év ago

 Valóban így van az ember,és most nagyon megijedtem lehet későn kezdtem én is az inzulin adását.Nehezen fogadtam el.A rendszerességet nehéz megszokni,de a szúrástól nem kell félni!

sarok answered 11 év ago

 10 éve vagyok inzulinos!Tragédiának éltam meg ezt a kezelési formát.Az inekcios tütől is rosszul voltam amikor megláttam.Elötte 10 évig gyogyszert szedtem,de egyre többet mindenféle szövödményre.Amikor átállitottak inzulinra csak hisztiztem a féleleltöl.51 éves voltam rám eroszakolták a kezelést nem volt más vállasztás ha élni akarok!!!! Azota megszoktam és sajnálom mitöl rettegtem ennyire.Napi 5-ször szurok 5-ször eszek mindenre figyelni kell,de megérte.Jelenleg már jobban érzem magam nem szedek annyi gyogyit.Helyre állt az emésztésem és sok szövödmény megszünt.Bánom,hogy nem elöbb éltem ezzel a gyogymoddal.Tanulságként irom ,hogy nem kell félni a szurásoktól.

sarok answered 11 év ago

 10 éve vagyok inzulinos!Tragédiának éltam meg ezt a kezelési formát.Az inekcios tütől is rosszul voltam amikor megláttam.Elötte 10 évig gyogyszert szedtem,de egyre többet mindenféle szövödményre.Amikor átállitottak inzulinra csak hisztiztem a féleleltöl.51 éves voltam rám eroszakolták a kezelést nem volt más vállasztás ha élni akarok!!!! Azota megszoktam és sajnálom mitöl rettegtem ennyire.Napi 5-ször szurok 5-ször eszek mindenre figyelni kell,de megérte.Jelenleg már jobban érzem magam nem szedek annyi gyogyit.Helyre állt az emésztésem és sok szövödmény megszünt.Bánom,hogy nem elöbb éltem ezzel a gyogymoddal.Tanulságként irom ,hogy nem kell félni a szurásoktól.

Sára Biró answered 11 év ago

Kedves sarok! Köszönöm,hogy megosztottad velünk. remélem sokan elolvassák.Bizony nem szabadna megvárni,hogy kialakuljanak a szövődmények.

Farkasinszkiné Kati answered 11 év ago

41 éve vagyok cukor cukor beteg. Nekem nem volt választásom, az első naptól kezdve inzulinos vagyok és azt mondom, talán jobban is jártam, mert a szövődmények csak egy pár éve jelentkeztek. A szúrás a legkisebb problémám, pedig naponta ötször szúrok. Tudok olyanról, aki nem fogadta el az inzulint és gyógyszert szedett csak, pedig mindig magasak voltak a vércukor értékei. Hiába mondták neki, hogy a vesefunkciói egyre rosszabbodnak és le fog állni a vese működése. Ezzel sem lehetett rá venni, hogy szúrja magát és sajnos a korai halálát ez okozta.

Tri-Ton answered 11 év ago

 Én egyenlőre még könnyedén tartom a tablettákkal a szintet, de egyet tudomásul kell venni. Ha úgy lesz, sajnos nekem is lehet,  pedig nehezen viselem el, ha a dolgok nem úgy működnek ahogy én irányítom. Ez pedig a következő: – mint mindennek úgy a szervezetünknek is van egy teljesítő képessége. Van viszont egy határ mikor eljut odáig, hogy képtelen önmaga megoldani a feltétlenül szükséges mennyiségű lebontandó cukor lebontását. Ekkor kell eldöntenünk, hogy segítünk-e önmagunknak ( saját szervezetünknek) vagy ellenségek leszünk. Hisz ha segíteni akarunk akkor muszáj plusz inzulint bevinnünk, ha viszont ezt nem vagyunk hajlandók megtenni akkor a magunk ellenségévé fogunk válni. Én is azok közé tartozom ugyan aki reméli, hogy ez az idő minél később fog eljönni, viszont ha itt lesz az ideje, nem lesz min gondolkodnom. Amit viszont már most eldöntöttem az a következő és javaslom Nektek is, hogy gondoljátok meg. Szeretnék minél tovább a szeretteim körében boldogan élni oly módon, hogy Ők is örüljenek nekem, viszont nagyon nem szeretném, ha csak egy kicsit is , de nyűg lennék saját hibám miatt a nyakukon. Tudom, hogy kemény , de gondoljátok végig !!!

Sára Biró answered 10 év ago

 Sajnos ez a mondta sokszor elhangzik és szomorú látni amikor a betegnek már nincs meg az egyik lába akkor kerül sor csak inzulin adására,pedig megelőzhető lenne a cukorbeteg láb amputációja. Nem lehet ezt elégszer elmondani.

Csere András answered 10 év ago

 A szúrás, mivel időponthoz kötött, nem marad el, a tabletta viszont igen. A tablettások között általában az a hozzáállás, hogy nyugodtan ehet többet, hiszen Ő még nem "inzulinos". Persze a kivétel erősíti a szabályt, de 4 tablettás kollégám közül egynek sincs az éhomi cukra 7mmol alatt, kettőnek rendszeresen inkább 9 !!! Az enyém meg szúrva ugyan 4,9-5,5 között… Ja és sanszom sem volt a gyógyszerhez!

Tri-Ton answered 10 év ago

Helló András !   Ugyan a Nők a kedvenceim, de örülök, hogy szaporodnak a férfi hozzászólások is. Én ugyan egyenlőre még elvagyok a tablettákkal, olyan 5,1 – 6,2 között. Ettől függetlenül Veled egyetértve, ha nincs más lehetőség, mint az inzulin, akkor legyen !  Cél a minél tovább, gondtalanul  !!!!!

Sára Biró answered 10 év ago

 Kedves András a kollégákat is szívesen látjuk az oldalon,gondolom lenne olvasni valójuk és elgondolkoznának, hogy miért kellene életmódot változtatni és  a vércukor szintet csökkenteni! 10 év múlva már késő lesz!