Agnes Kovacs kérdezte ennyi ideje: 8 év
Szinte minden alkalommal várakozni szükséges a diabétesz gondozóban, van hogy több betegtárs összegyúlik és beszélgetnek vagy beszélgetünk. Nemrég egy jól szituált 30-as informatikus sportos fiatalemberrel beszélgettem a közös dokinkra várakozva. Ami meglepett, hogy egy magasan szakképzett fiatalember 8 év cukorbetegség után sem tudta hogy ő milyen típusú cukorbeteg, az sem tudta h több féle cukorbetegség van ( ???) ez hogyan történhet meg 8 év után ??? ez csak nem olyan mint megtanulni a pitagorasz tételét, amúgy ha 4-6 éves gyerek képes megérteni és tudni akkor egy felnőttnek ez miért okoz nehézséget ???? ………csak irogatja ki az inzulint a szakorvossal , mint egy fejfájáscsillapitot és kész. Egyébként kiderült h talán 2es vagy MODY lehet , mert korábban sokáig csak diétával kezelték majd gyógyszerrel és 3 éve kap csak inzulint , amúgy nem volt túlsúlyos korábban sem és most sem az, tehát nem csak az elhízás az oka a 2es típusúnak , nála speciel a munkahelyi stressz okozta vélménye szerint. DE hogy lehet h nem tud 8 év cukorbetegség után gyakorlatilag semmit a saját betegségéről , még annak a tpusáról sem ??? hogyan tudja akkor jól megoldani a mindennapos és váratlan és folyton változó helyzeteket ??? De azt sem értem, hogy nem tűnt fel a diabétesz gondozóban senkinek hogy az érintetteknek elemi ismeretük sincsen a diabéteszükről??? A diabétesz gondozókban miért nem szerveznek évente egy alkalommal valami képzés félét, talán ha tudatosabbak az érintettek és mintát mutatnak számukra akkor segítene nekik sok rejtélyesnek vélt dolog megoldásában ami miatt szövödmények alakulhatnak ki és emiatt romlik a diabétesz statisztika állapota is.
Sára Biró answered 8 év ago
Köszi a felvetést!
Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy inzulinos cukorbetegek 1. tpusú cukorbetegnek hiszik magukat, vagy "csak tablettát "szedő cukorbetegek azt mondják nekik még nem kell mérni,mert tablettásak.Nincs meg a betegekben a tudás iránti vágy,vagyis azt hiszik, hogy tudják! Ebből az irányból kellene megközelíteni az egész oktatási programot, felkelteni a tudás iránti vágyat.
Miért nem szerveznek oktatást ?- nem is finanszírozza a tb.így a kórházak nem kapnak fizetést az ellátásért. -kicsi az érdeklődés, magyarul nincs rá igény, sokszor olyan mintha magamat erőltetném rá egy-egy betegre, hogy tanítsak valamit
-talán évente két beteg jegyzetel, pedig heti 2x tartok oktatást
-most negatívnak tűnök pedig aki ismer tudja,hogy nem vagyok az
-sok jól edukált betegünk van,de tudni kell azt ,hogy mindent el lehet felejteni,ha nem gyakoroljuk. Tanulni kell az oktatónak, a betegnek egyaránt.
A kórházban Európai Uniós pályázat kapcsán is sikerült csoportos oktatást szervezni Diabétesz Iskola címen, és nem volt könnyű összetoborozni a betegeket. Kezdetben 10-12 betegnek szóltam, abból 2 – 3 beteg jött el,aztán kezdett nőni a csoport létszáma,mert aki eljött szerette,sőt olyanok is voltak,akik rendszeren visszajártak. Ott lehetett jó csoportot összekovácsolni,ahol a háziorvosi körzetben az orvos, főleg a körzeti ápolónő szervezett csoportot. Összességében sikeresnek mondanám a Diabétesz Iskolánkat,mert az oktatáson részt vevő betegek rendszeresen mérnek,lényegesen javult az anyagcseréjük, diétás naplót is vezetnek….Remélem lesz még lehetőség a Diabétesz Iskola folytatására .
Agnes Kovacs answered 8 év ago
Köszönet az áldozatos munkátokért Sárika , tudom h nem könnyű velünk cukorbetegekkel, de mindenképp sokat ér amit tesztek a cukorbetegekért, még ha sokszor hálátlan feladatotok is van. Én kitartást kivánok nektek és sokan köszönjük neked és a hozzád hasonló segítőknek.