Annyit fűznék hozzá Sárihoz, hogy azért nem az antidepresszánsok okoznak igazán hízást, hanem az antipszichotikumok, amiket depresszió esetén nagyon ritkán és igen indokolt esetben alkalmaznak.
De valóban, tudtommal nem hatnak közvetlenül a a vércukorszintre.
Véleményem szerint az antidepresszánsok nincsenek közvetlen hatással a vércukorszintre,viszont tény,hogy az antidepresszáns mellett fokozódik az elhízás,és az elhízás viszont emeli a vércukrot.
Valóban igaza van az Eszternek,hogy inkább az antipszichotikum okoz elhízást,de személyesen ismertem olyant aki SSRI-t szedett és 10 kg-t hízott. Az is lehet,hogy a hangulat javulása és a szorongás megszűnése miatt többet evett az illető . Mi a véleményed erről Eszter?:-)
Igazából ez egy kicsit "róka fogta csuka"-helyzet. Mivel nem vagyok orvos, nem tudom, hogy pl. az SSRI-ok mennyire befolyásolják a szervezet anyagcseréjét. De nem igazán lehet eldönteni, hogy azért hízik, mert nyugodtabb, vagy attól nyugodtabb, hogy a gyógyszer miatt hízott és úgymond ‘kipárnázódtak’ az idegrostok. Ehhez több biokémiai ismeretre lenne szükségem, de megpróbálok utánajárni, és ha találtam valamit, feltétlenül megosztom. 🙂
Kedves Sárika….Kedves Eszter: nagyon szépen köszönöm a részletes választ. II.tipusú diabetest diagnosztizáltak nálam múlt év októberében, egy rutin labornál. Valószínű már két éve cukorbeteg lehettem, csak annyira alattomos ez a betegség, hogy nem került napfényre. Persze orvoshoz sem mentem, csak fura dühkitöréseim voltak, remegéseim, és én azt hittem pánikrohamom van, mivel 8 éve szedem az antidepresszánst. Nagyon szeretnék róla lejönni, mert úgy érzem nincs már rá szükségem, és itt a tavasz, talán könnyebb lenne. Azt tapasztaltam, hogy a Meforal 1000 mg napi 3×1 nyugodtabbá tett.
Kezdetben voltak hasi-bélpanaszaim, de hála Istennek elmúltak.
Kedves Eszter! Én Citalopram-ratiopharm 20 mg. tablettát szedek napi 1 db-ot reggel és este az alvás elősegítése érdekében 1 db Frontin 0,5 mg-ot.
Lehetne-e erről szépen fokozatosan lejönni? Orvosomnak jeleztem már többször, nem akarta, hogy abbahaggyam. Én a gyógyszer miatt híztam, mert az elmúlt években életemben tragédiák voltak, úgymond a padlóra kerültem, sikerült felállni és már tudok ezekről beszélni. Nem haltam bele, tehát megerősödtem, a prioritások megváltoztak életemben és ettől sokkal kiegyensúlyozottabb, talán sztoikus lettem.
Cukorbetegségem megérkezésénél kétségbe estem, stresszeltem, de ma már elfogadtam, és betartom azokat a szabályokat, melyek életmódváltáshoz szükségesek. Csak gyötrő édesség utáni vágy tör rám sokszor -szerettem a csokit, a süteményeket-.
Elnézést kérek, hogy sokat írtam. Nagyon örülök, hogy okos emberek életre hívták, karbantartják ezt a honlapot, mert bizony sokan vagyunk, és nem nagyon foglalkoznak velem részletkérdéseknél, nincs idő, sok a beteg, több könyvet vettem, de itt, sokkal hamarabb konkrét válaszokat kapok kérdéseimre.
Hálásan köszönöm!
További sok sikert kívánok, tisztelettel: Marika
Nagyon köszönjük a visszajelzésed Marika, és örülök,hogy tetszik az oldal!
Itt az oldalon gyógyszer mellékhatást,tüneteket tudunk megvitatni, a gyógyszeres kezelés miatt mindenképpen kérdezd meg a kezelő orvosod,mint írod megoldódott, az a helyzet ami kiváltotta a panaszokat. Volt itt korábban egy hozzászóló,akit évekig depresszió miatt kezeltek és nem küldték el laborba,és évek múlva derült ki,hogy cukorbeteg.Gondolom,majd az Eszter is reagál a kérdésre!
Kedves Marika!
Először is csatlakozom Sárikához abban, hogy köszönjük a visszajelzést. 🙂
A gyógyszerelésről annyit, hogy valóban a kezelőorvossal kell megbeszélni, hogy mit és hogyan kell abbahagyni. De mindenképpen fontos a fokozatosság, a lassú csökkentés. Próbálj még egyszer beszélni a kezelőorvosoddal, mert lehet, hogy az előző alkalommal még nem tartotta indokoltnak a gyógyszer abbahagyását, főleg ha ez egybeesett a cukorbetegség kezdetével. Próbáld megértetni az orvossal, hogy úgy érzed, nincs már szükséged a gyógyszerre, mert a problémáiddal már képes vagy megküzdeni, de ha a csökkentés ideje alatt felerősödnének vagy újból jelentkeznének a korábbi tüneteid, akkor bizony folytatni kell a gyógyszer szedését.
De Te érzed, hogy ez valóban szükséges gyógyszer-e, és neked kell az orvossal is megértetned, hogy miért nem akarod tovább szedni.
Sok sikert! 🙂
Kedves Eszter! Tapasztalatból mondom,hogy nem szabad abba hagyni a gyogyszerszedést.Most csak ugy érzed nincs szükséged rá.Elöbb utobb rájössz,hogy ez nem igy van.Az életben sok olyan esemény éri az embert föleg idösebb korban amit nehezen,vagy sehogy nem tud feldolgozni.Ne kockáztasd meg életed veszélybe kerüljön!Én ismerek olyanokat akik abba hagyták a gyogyszerszedést és végzetes volt számukra.Nem akarlak megilyeszteni,de ne kockáztass!Az orvos ugy is tudja mit kell tenni!
Kedves sarok!
Sajnálom, hogy ilyen negatív tapasztalatai voltak a gyógyszer abbahagyásával kapcsolatban. Azonban már több orvos is leírta, hogy egy bizonyos idő után meg lehet próbálni abbahagyni az antidepresszánsok és a szorongásoldók szedését, természetesen orvosi felügyelet mellett, és nagyon odafigyelve arra, hogy ha a legkisebb állapotromlás esetén is orvoshoz kell fordulni. Több betegünk is volt, akinél a pszichiáter javasolta vagy beleegyezett a gyógyszer csökkentésébe és elhagyásába, és volt akinél ez bevált, de volt olyan is, ahol újból el kellett kezdenie szedni a gyógyszert a betegnek. Ez minden embernél más és más, mert sokszor ugyanazon tünetek mögött más kiváltó okok állnak. Nem azt mondom, hogy mindenáron abba kell hagyni, de sokszor az orvosok nem veszik figyelembe a beteg állapotának változását. Az én főnököm ezért szokta ilyen esetben elküldeni hozzám is azokat a betegeket, akik szeretnék abbahagyni a gyógyszert, és volt olyan beteg, akit rá tudtam beszélni, hogy igenis, szükség van a gyógyszerre ahhoz, hogy kiegyensúlyozott maradjon.
Hello Mindenkinek, Szia Eszti ! Sokszor sokhelyen leítam, ezért nem írnék most pár oldalt csak a lényeget. Elsősorban az okot és csak másodsorban kell a tüneteket kezelni, azt pedig csak addig amíg muszály. Ha megszüntek az okok és nem is látja szükségesnek az ember a gyógyszer szedését, mindenképpen el kell indulni a csökkentés, majd az elhagyás útján. Természetesen a kezelőorvos jóváhagyásával, de valakinek ezügyben meg kell tenni az első lépést, mégpedig annak akinek a legtöbb érdeke fűződik ehhez a célhoz. Az ész érveket és a jó célt el kell, hogy fogadja a kezelő orvos is, de a tudta nélkül nem szabad elhagyni. Nehogy olyan helyzet alakulhasson ki, hogy Ő azt gondolja szeded, pedig Te elhagytad és egy gond esetén tanácstalanul áll a probléma előtt. Én már többször is cseréltettem így gyógyszert, hogy nyíltan megmondtam pld.: -ezt a mellékhatásai miatt nem fogom beszedni, kérek egy másikat helyette, vagy az eredményeim látványosan javultak és ha a rossz eredmények javításához ennyi kellett, a jó eredmény fenntartásához kevesebb is elég, ugye? Mindig meg volt az eredménye, de hangsúlyozom NEM SZABAD TITOKBAN ABBAHAGYNI !!!