A pánik: jelzés vagy betegség?

KérdésekA pánik: jelzés vagy betegség?
Violetta Varga kérdezte ennyi ideje: 12 év

 Mi a véleményetek erröl??

2 Válasz
Violetta Varga answered 12 év ago

 pánikPánikban lenni azt jelenti: rettegni attól, hogy valami szörnyű dolog történik, melyben az ember elveszti az uralmát sorsa irányítása felett. Így kiszolgáltatva, az ember a létezés biztonságérzését veszti el, ami halálfélelmet hív elő.A pánikot átélt emberek beszámolnak arról, hogy ebben az állapotban erősen izzadnak, ürítési (székelési, vizelési) ingerük támad, lábuk remeg, szívük hevesen ver, kapkodják a levegőt, semmi másra nem tudnak gondolni, csak arra, hogy minél előbb kikerüljenek ebből az elviselhetetlen helyzetből.A fenti tüneteket azonban nemcsak azok élik át, akik tömegben tapasztalnak pánikot. (A tömeg hangulata egyfajta igen erős szuggesztív hatás folytán észrevétlen könnyedséggel ragad át az emberre.) E tünetek nagy részét sokan átélik például érettségi vizsga előtt néhány perccel, órával; vagy mikor gépkocsijukkal majdnem balesetet okoznak. Ilyenkor is fellép az elgyengülés, izzadás, ürítési inger, lábremegés, beszűkült gondolkodás. Valódi veszély esetén ezért vészreakciónak is hívják ezeket a tüneteket. Ezek a tünetek tehát biológiailag jelzik a szervezet részére a súlyos, fenyegető helyzetet, ugyanakkor pedig a helyzetből való kimenekülést is szolgálják, hiszen a felgyorsult légzés és szívverés bővebb oxigénellátást és vérellátást biztosíthatna a fenyegető helyzetből való meneküléshez (vagy a harchoz) szükséges izommunkához.Ha viszont a pánik tünetei velünk születettek és funkcióval bírnak, akkor mi a rossz benne? Ezeket a tüneteket akkor tekintjük betegségnek, ha olyankor is fellépnek, amikor nincsen rá semmi ok, amikor nincs szükségünk e jelzésekre, vészreakcióra. Amikor váratlanul tör ránk, egy másik cselekvésben zavar meg, s így káros a fellépte. Ha ez többször előfordul, már előre félünk a megmagyarázhatatlan érzéshullámtól, félelemtől, szorongástól, a testi kísérőjelenségektől, és megpróbáljuk elkerülni. Ez az elkerülő viselkedés aztán jellemzi is a pánikbetegségben szenvedő ember magatartását.Hol lép fel?A rosszullétek kétharmada nem az otthoni környezetben lép fel, nem is a munkahelyen, hanem miközben megyünk valahova. Az otthon – sokak számára a munkahely is – viszonylagos biztonságot nyújt, ott kevésbé hisszük el, hogy valami váratlan fenyeget minket. Ám ha megyünk valahova, ahol valami rossz is történhet velünk, az utcán, a buszon, a villamoson egyedül vagyunk, bármilyen váratlan lehetőségnek kiszolgáltatva, más a helyzet. Sajnos otthon is előfordulnak pánikrohamok, sőt éjjel is megtörténik, hogy a beteg arra ébred, valami szorítja a mellkasát, szíve szaporán ver, izzad stb. Ezek az éjszakai felriadásos rosszullétek utalnak talán legközvetlenebbül arra, hogy a pánikrohamokat nemcsak lelki konfliktusok, krízishelyzetek, hanem a sérülékenyebb biológiai szabályozás is létrehozhatja.Ugyanakkor nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy alvás közben is van kapcsolatunk a külvilággal, s álmaink is befolyásolják testi tüneteinket. Ki ne ébredt volna már riadtan arra, hogy leesett valahonnan, vagy arra, hogy üldözik? Zihálva, verejtékezve ébredünk ilyenkor, szívünk is szaporán ver. Nem is emlékszünk mindig arra, mi volt ébredésünk előzménye. Máskor meg annyira a hatása alá kerülünk, hogy nem tudunk újra elaludni a rossz álom emléke miatt.Mi az oka?Nehezíti a választ, hogy a pánikbetegség gyógyítható pszichoterápiával is és gyógyszerekkel is. Ráadásul a betegek 40-60%-ánál a kétfajta módszert együttesen kell alkalmazni az eredményesebb gyógyulás érdekében. A fentiekből kiderül, hogy a pánikrohamok, a pánikbetegség kiváltásában több tényezőnek is szerepe van. Ezek között megtaláljuk a biológiai sérülékenységet, bizonyos hormonszerű anyagok forgalmának zavarát az agyban (ezt gyógyszeresen korrigálni lehet), megtaláljuk a nevelés okozta hajlamot, és előfordulhat az is, hogy a tüneteket valamilyen lelki konfliktusra bekövetkező válasz okozza. Fentiekből következik, hogy a pánikot tekintve sok egészséges ember él biológiailag megalapozott sérülékenységi hajlammal, ám ez csak más feltételek együttes hatása esetén vezet tünetekhez.

Szabó Eszter answered 12 év ago

A pánik mindenféleképpen kóros, hiszen irreális félelemből fakad. Akkor beszélünk betegségről, ha a roham több alkalommal is megjelenik, és két roham között nagyon fél az illető a következő rohamtól illetve annak következményeitől (elájul, nem lesz aki segítsen, irreális dolgokat fog csinálni).